Csík

Yeah…

ez itt a mocskos város, hölgyek, szerek, életem…

hallod?

Hölgyek a sarkon, csillogó mosoly, műszív,

szemükben dollárjel, basszus, bennük nincs már semmi hit.

Combjukon porcsík, szájukban hazugság,

minden csók ára van, ha nincs lóvé, akkor cseszheted, haver.

Fehér por az asztalon, kezek remegnek,

szív helyett már csak bankkártya dobog, érzed a szagát a szerencsétlenségnek?

A város durva, mindenki kegyetlen,

tedd félre a tisztességet, ha itt élsz, csak a pénz számít.

Ki tudja, ki barát, ki árul,

itt minden nő eladó, minden pasi csak profitot várul.

Szerkezettel a vénámban, por a tüdőmben,

durva élet, minden nap új kihívás, haver, ne hülyéskedj velem.

Egy hölgy sír, mikor nincs kliens, de nevet rajtad, ha beleszeretsz,

ez itt a mocskos valóság, itt nem lehet szép szavakba burkolódzni.

Minden érintés eladó, minden szó mérgezett,

a szeretet is csak egy jól csomagolt termék.

Én nem hős vagyok, csak túlélő,

szemem alatt éj, zsebemben bűn, múltam véres.

Minden slukk egy hazugság, minden adag egy szar ígéret,

a város bánik veled, de te még mindig reménykedsz, haver.

Hölgyek, szerek, pénz, ez a szentháromság,

basszus, isten rég lelépett, neonfény vigyáz csak ránk.

Éjjel mindenki rohad, nappal mindenki bánik veled,

ez az utcai élet, kemény, ezt a mocskot nem lehet elfeledni, bro.

Yeah…

Ez nem mese, ez a valóság, basszus…

Danton, hölgyek, szerek, életem…