Danton – „Utcák Haragja”
(végig rap, kemény, agresszív, pörgős)
(Verze 1)
Az utcák haragja bennem él, testvér, én nem félek,
A hátsó sorokból jöttem, ahol minden lépés éles,
A szívem acél, a tekintetem penge,
Ha belenézel, meglátod: a pokol bennem leng be.
A sors lapjait szétszaggattam, új szabályt írtam,
Aki megpróbált letörni, már rég porban fekszik alattam,
A hangom robban, a beton is megérzi,
Danton vagyok, a lépteim alatt a föld is lemérgez.
(Verze 2)
Nincs mese, itt minden szó egy fegyver,
Aki velem szembe jön, az mind a semmibe reggel,
Kapitány vagyok a viharban, nem csak túlélő,
A szívem verése ritmus, a harcom örökös jövő.
Félelem? Ugyan már, ismeretlen fogalom,
A dühöm minden szűk utcában visszhangot ad, hallom,
A szavaim téglát törnek, a flow-m betont repeszt,
Nem számít ki áll elém, a sötétben is én leszek.
(Verze 3)
A múltam láncait magam téptem cafatokra,
A vér, a verejték, testvér, ez a recept a hatalomra,
A hangom egy pöröly, lerombol minden falat,
A hamuból keltem fel, ma már én diktálom a szavakat.
Ha jössz velem, tudod: nincs visszaút,
A szívünkben tombol az útvesztőben elfojtott múlt,
De mi nem állunk meg, mert a lelkünk nem törik,
A tűz bennünk ég tovább, amíg minden szar le nem dől itt.
(Verze 4)
Csattan a bakancsom, minden lépésem üzenet,
Hogy nem érdekel semmi, ami nem húz előre — ez a születem,
A rendszer rám akarta rakni a béklyót,
De kiröhögtem őket, mert a szabadság bennem él szóként.
A flow-m támadás, a ritmusom hideg penge,
A szövegemben ott a valóság, ami bárkit megremeg,
Ez nem játék, testvér, ez az élet képe,
Danton vagyok, és a beton az én szentélyem végre.