Minimál bér

DANTON – Minimálon tartva
Verze 1
Zsarnokság nem tankkal jön, hanem bérpapírral,
Mosolyogva nyír ki, hivatalos aláírással.
Dolgozol mint a gép, reggeltől estig,
A végén számolod az aprót, hogy marad-e kenyérig.
Minimál a béred, maximál a pofon,
Áremelés havonta, fizetés marad ott.
Azt mondják: „örülj, van munkád, tesó”,
De a munkád megöl lassan, mégse visz sehova, jó?
Verze 2
Nyolc óra? Hazugság, tizenkettő az alap,
Túlóra fekete, vagy kussban maradsz.
Ha szólni mersz, ott az ajtó, vár a sor,
Száz másik nyomorult áll mögötted – ez a horror.
Papíron jogod van, a valóságban semmi,
A törvény nem véd, csak tanít csendben lenni.
Főnöknek nyaralás, neked mínusz a kártya,
Te építed a világot, de nem férsz bele a házba.
Verze 3
Zsarnokság az, mikor nem üvöltesz,
Hanem lenyeled naponta, amit nem tűrsz meg.
Mikor a gyerek kérdez: „apa, miért nincs?”,
És te elfordulsz, mert a válasz is szétcsíp.
Infláció zabál, a fizetés sovány,
A hónap végén matekozol: villany vagy kajád?
Dolgozó szegény – újkori rabszolga,
Lánc nincs a kézen, csak hitel meg szorongás.
Verze 4
Azt mondják: „ha nem tetszik, csináld jobban”,
De a létra alján nincs fok, csak a fogad roppan.
Nem lusták vagyunk, csak kifacsart testek,
Akikből az életet is darabra vették.
Gépek vagyunk nekik, számok egy lapon,
Ha eltörsz, lecserélnek – nincs javítás, csak lom.
A profit az isten, a melós a kellék,
Ha beledöglesz, holnap már más viszi a terhét.
Verze 5
Zsarnokság az, mikor félsz megszólalni,
Mert tudod: a számlák nem fognak várni.
Mikor az igazság luxus lett,
És a túlélés az egyetlen teljesítményed.
Ez nem politika, ez a nyers valóság,
A gyárkapun belépve elveszik az órád.
Én rappelve köpöm vissza a csendet,
Mert ha hallgatunk tovább, végleg benyelnek minket.
Outro (rap)
Nem lustaság ez, hanem kifáradás,
Nem panaszkodás, hanem vallomás.
Dolgozunk mint a gép, de nincs semmi pénz,
Ez a rendszer a vérünkből él – és még ránk néz.

rap, dark rap