Amíg együtt állunk

„Amíg együtt állunk”

(rock ballada / középtempó)

Verze 1:

Volt, hogy lent volt az ég alattam,

Volt, hogy nem hittem semmiben.

De ti ott álltatok mellettem,

Amikor eltört bennem minden csend.

Nem kérdeztétek, mennyit adok,

Csak adtatok, ha fájt nagyon.

Egy kézfogás, egy váll, egy szó –

Néha ennyi mentett meg a poklon.

Refrén:

Amíg együtt állunk, nincs mitől félni,

Amíg egy az utunk, nem tudnak legyőzni.

Vér nem köt, de a szív igen,

Barátság írja a nevünk odafent.

Amíg együtt állunk – szabad vagyok én.

Verze 2:

Nevettünk hajnalig az éjszakán,

És sírtunk csendben, ha senki se lát.

Ismeritek az összes hibám,

Mégis elfogadtok úgy, ahogy vagyok már.

Ha egyszer minden szétesne,

És a világ ellenem fordulna fel,

Tudom, ti akkor is itt lesztek,

Ez többet ér, mint bármi más jel.

Refrén:

Amíg együtt állunk, nincs mitől félni,

Amíg egy az utunk, nem tudnak legyőzni.

Vér nem köt, de a szív igen,

Barátság írja a nevünk odafent.

Amíg együtt állunk – szabad vagyok én.

Híd (csendes → építkezik):

Nem számít pénz, nem számít idő,

Csak az, hogy itt vagytok, ha fáj a jövő.

Ha egyszer elcsendesül minden zaj,

Ez a kötelék örökre megmarad.

Utolsó refrén (erősebben):

Amíg együtt állunk, nincs mitől félni,

Ez a tűz nem fog kialudni, égni fog végig.

Testvér lettél, nem csak barát,

Együtt írtuk meg az élet dalát.

Amíg együtt állunk –

Én soha nem vagyok egyedül már.

Outro:

Ha majd egyszer minden véget ér,

Ez a dal akkor is hazakísér.