Nehéz lettem

[Verse]  
Nem bírnak elviselni, de igazából én se magam,  
Fáradt a lelkem, és minden nap csak hoz egy újabb szakadás.  
Nem akarok fájni senkinek, mégis mindenkit égetek,  
Mert amit érzek, az túl sötét, túl mély, és nem fér bele a legtöbb ember fejébe meg szívébe.
[Chorus]  
Magamban hordom a súlyt, amit más már rég lerakott,  
Nem tudom eldobni, belém égett minden nap, mint a tapadós szurok.  
Nem bírnak elviselni, mert érzik, hogy törött vagyok,  
A világ nem akar törötteket — csak mosolyokat, amik mögött halk dobogások rohadnak ott.
[Verse 2]  
Én meg nem tudok hazudni, az arcomon ott van minden,  
Az összes éjszaka, amikor azt kérdeztem: „Miért nincs bennem több szín, miért csak a hideg?”  
Látják rajtam a fájdalmat, amit ők nem akarnak látni,  
Mert a sajátjuk is ott lüktet, de ők inkább elássák.
[Bridge]  
Nem bírnak elviselni, mert túl sok bennem a csend,  
Az a fajta, ami nem béke, hanem belül ordító rengeteg.  
Ha beszélek, mélyre megyek, ahol a szavak vágnak,  
Ők nem akarnak szembenézni semmivel, ami fájhat.
[Interlude]  
Én meg csak állok köztük, mint egy vihar közepén,  
A szememben eső esik, bennük meg napsütést kérnek.  
De nem tudom adni, mert nem maradt fény,  
Üres a mosolyom, túl régen próbálok erős maradni.
[Chorus]  
De minden próbálkozással még mélyebbre húz az a valami,  
Amit nem tudok kimondani a nevét sem igazán.  
Nem bírnak elviselni — és talán igazuk van ebben,  
Hisz néha én se bírom, hogy ilyen vadul hullámzik bennem minden.
[Outro]  
A múltam árnyéka mögött még mindig ott állok kicsinek,  
Hiába nőttem nagyra kívül, belül reszket a gyerek.  
Lehet, hogy ezért megy el mindenki mellőlem,  
Mert érzik a törést, a súlyt, amit ők már nem bírnának örökölni tőlem.

Rock, metal, power metal, rap