Ropog a hó a talpam alatt
Fagyossá vált mind a két kezem
Belebújok kabátomba s
a családomhoz igyekszem.
Rég láttam már anyám s apám
Rég hallottam felőlük
A nagy távolság kettőnk között
A hiányukat felőrli.
De most itt az ünnep és hazajöttem
A messzi messzi világból
Mikor átléptem a magyar határt
Szívem más ütemben táncolt.
Itthon vagyok s mennyire más
A fák a hegyek,emberek
Még a hegyek csúcsa s azok felett másképp mennek a fellegek.
Hiányoztál anya s apa
Hiányzott egy ölelés
Odakint a messzeségben
Másképp ölel az idegen kéz.
Hiányzott a tekinteted
Belenézek a mélyébe
S azt látom a könnyeid közt:
- Ne menj fiam a messzeségbe.
Ezt kívánod,de közben tudod
Mennem kell, mert ott is várnak.
De az ünnepi látogatás nektek szól
Szülőknek és a családnak.
Anyám hozza a fényképeket
S szemei már könnyesek
Hiszen tudjuk ezek a képek
Szavak nélkül mesélnek.
A fényképek között van egy pár
Ami keserű könnytől áztatott,
Majd elmondja,hogy esténként
A képeim fölött imádkozott.
Hiányoztál anya s apa
Hiányzott egy ölelés
Odakint a messzeségben
Másképp ölel az idegen kéz.
Hiányzott a tekinteted
Belenézek a mélyébe
S azt látom a könnyeid közt:
- Ne menj fiam a messzeségbe.
De most - kérlek anya,ne csak sírjuk,
Itt vagyunk most egymásnak
Meséljetek,mi újság van?
S minden titkot feltárnak.
Ropog a tűz magamba szívom
Otthonomnak illatát
S hallgatom a szüleimet
Iszom anyám minden szavát.
Elhalkul a város zaja,
elhalkul a történet
S rájövök, hogy mennyire szeretem
Az itthon töltött estéket.
Hiányoztál anya s apa
Hiányzott egy ölelés
Odakint a messzeségben
Másképp ölel az idegen kéz.
Hiányzott a tekinteted
Belenézek a mélyébe
S azt látom a könnyeid közt:
- Ne menj fiam a messzeségbe.
Hiányoztál anya s apa
Hiányzott egy ölelés
Odakint a messzeségben
Másképp ölel az idegen kéz.
Hiányzott a tekinteted
Belenézek a mélyébe
S azt látom a könnyeid közt:
- Ne menj fiam a messzeségbe.
Nagyzsuzsanna