Vészbanyák dala

Lánc, lánc eszterlánc,

Vészbanyákat visz a tánc.

Erre hajlok, arra lengsz.

Ki-ki hármat, ez kilenc.

Üst, üst gyűlj tele,

Férget, mérget üss bele!

Kő alatt két harminchárom {...}

Éjjel izzaszt hideg álom.

Legelőször buta béka,

Te kerülsz be a fazékba.

Szikra pattan, olthatatlan,

Ég a munka, forr a katlan.

Nádikígyó az övem,

Sülj meg, főj meg odabenn.

Gőte szeme, egy marok,

Denevérszőr, gyíkfarok.

Sikló, fullánk, eb foga,

Villanyelvű vipera.

Bűvös erő, olthatatlan,

Bugyborogjon a pokolban.

Lócsont, sárkány pikkelye,

éji konkoly gyökere,

Múmialé iszonya,

Cápa sózott uszonya.

Árki {?} szajha zsinegelte

Újszülött kisujja körme,

Ide mind a sűrű löttybe,

Tigris bele kell még bele,

És szörnyű lesz az ereje.

Páviánvér hűtse le,

S kész a pokol öröme.

Dobszót hoz az éj,

Jön már a vezér.

Bal hüvelykem bizsereg,

Gonosz lélek közeleg.

Szép a rút és rút a szép,

Sicc, mocsokba, ködbe szét.