Horror

[Male vocal]

A falak mögött csontból nőnek az órák,
idő helyett vér csorog bennük visszafelé.
Az árnyékok ma nem követnek, de vadásznak,
és a nevemet ordítják fülembe.

A lépcsőház zihál, mintha tüdeje volna,
minden fok egy elfelejtett bűn emléke.
Fent egy ajtó nyílik, —de nincs ott szoba,
csak egy tükör, ami engem néz mereven.

[Refrén]
Ne nézz hátra—már ott áll mögötted,
ami nem volt sosem, mégis mindvégig ismerted.
A félelem nem jön hanem belőled ébred,
és hazatalál, mikor végre elveszted a neved.

Az ég alján egy elszakadt ideg vibrál,
villámokból varrják ezt az éjszakát.
Egy gyermek nevet,—de a hangja felnőtt,
és a szemeiben régi temetők derengenek.

Az utcák hajlanak, mint megolvadt gerincek,
az ablakok mögött arcok nélküli vágy.
Valaki írja a gondolataimat tintával,
és minden mondat végén én halok meg.

[Refrén]
Ne nézz hátra—már ott áll mögötted,
ami nem volt sosem, mégis mindvégig ismerted.
A félelem nem jön hanem belőled ébred,
és hazatalál, mikor végre elveszted a neved.

Egy tó fölött lebeg a csend, mint  néma halál,
alatta árnyak úsznak vissza a múltba.
Megérintem—és a víz sikoltozni kezd,
mintha emlékezne arra, amit én már rég elfeledtem.

A hold ma túl közel hajol az arcomhoz,
és kérdez—de a válasz a torkomban ragad.
Nem tudok beszélni, mert minden szó mögött
egy másik világ nyílik, amit nem ismerek.

[Refrén]
Ne nézz hátra—már ott áll mögötted,
ami nem volt sosem, mégis mindvégig ismerted.
A félelem nem jön hanem belőled ébred,
és hazatalál, mikor végre elveszted a neved.

Intense Horror Soundtrack with Dissonant Strings and Creepy Percussion