Ébredj, Királynő!3.0

(1. vers)

Kihült kávé, s reggelire

mosatlan vár,

Száz meg egy feladat

csak a rohanás már.

Fél mosoj a tükörnek,

a Világ terhe válladon,

A másodpercek pörögnek:

az évek nehéz súja a hátadon.

(Pre-Chorus)

Mert te vagy, aki minden napot újraír,

Aki a káoszban is rendre hív.

De ideje most neked is élni —

nem csak túlélni, nem csak félni!

(Refrén)

Ébredj, kirájnő!

Ragyogj fel újra!

Nem robot vagy

— hanem tűz, vihar, holdfény, csoda!

Engedd, hogy lásd,

ki vagy valójában,

Magadba vesd hited!

Nem másokért ízzik a szíved!

(2. vers)

Nem kell, hogy mindig erős legyél,

Ha sírsz, attól még a szikra

benned él.

Nem kell, hogy tökéletes legyél,

Csak szeress teljes szívvel,

S Lélekkel élj!

(Pre-Chorus)

Elég volt már a megfelelésből:

a „jó anya, jó nő, jó mindenből”.

Most te jössz — ez a te időd,

Emeld fel a fejed, és mondd ki végül:

(Refrén)

Ébredj, kirájnő!

Ragyogj fel újra!

Nem robot vagy

— hanem tűz, vihar, holdfény, csoda!

Engedd, hogy lásd,

ki vagy valójában,

Magadba vesd hited!

Nem másokért ízzik a szíved!

(Bridge)

A porból nő a rózsa, nem a fényből,

A nő is újraéled a Hold erejétől.

Ne kérj engedéjt, csak lélegezz mélyen,

A világ erősebb lesz — ha te élsz benne teljesen!

(Finale)

Ébredj, királynő — most jön a napod,

A fáradtságon túl ott vár az angyalod.

Nem kell már más, csak egy döntés benned:

Nem szolgálod többé — most te vezeted!