Itt van az ősz

Ott fenn a habos, fodor égen a lomha nap áll még,

majd hűvösen int s tovaúszik.

És itt a szemedben a gyöngyszinü, gyönge verőfény

permetegén ragyog által a kék.

Sárgán fut az ösvény,

vastag avar fedi rég!

Üüm

Mert itt van az ősz. A diót leverik s a szobákban

már csöppen a csönd a falakról,

engedd fel a válladon álmodozó kicsi gerlét,

hull a levél, közelít a fagy és

eldől a merev rét,

hallod a halk zuhanást.

Üüm

Ó évszakok őre, te drága, szelíd, de szeretlek!

s nem szeretek már soha mást

Üüm

Ó évszakok őre, te drága, szelíd, de szeretlek!

s nem szeretek már soha mást.