Kopár földek, üres legelők
Itt kihalt már minden
Tele vannak a temetők
Még sem lépsz le, szeretsz itt lenni
Szellemként létezni
Néma esték, néma hajnalok
Mindig ezt akartad és Én is ezt akarom
De Te vagy az aki meg is kapta
Én meg csak agyalok
hogyan legyen néma minden hajnalom
Itt ragadt Szellem!
Nézz Rám! Te is ez voltál:
Egy Ember, kit megfertőzött a vágy
Egy Ember kinek semmi sem elég
az Ördög mindig többet ígér
Egy Ember ki mindig többre vár
Egy Ember akit nem érdekel mennyien éheznek
Mennyien fagynak meg az utcán
Mi a cél a több pénz és a nagyobb ház?!
Itt ragadt Szellem!
ezekből neked már semmi sem jár
Csak nevess rajtam, Szabad madár
Sivár földek, elhagyott tanyák
Most ott jársz Szabad madár
Téged elhagyott már a birtoklási vágy
Így ha keresne, a Sátán se találna Rád
Néma esték, magad vagy már!
Néma hajnalok, mást már Én sem akarok!
Remélem, hamarosan én is meghalok!
Én itt már az álmaimért nem harcolok