Nap-nap után éled az életed
Hasztalan álmaid kergeted a szélben
Amíg utol nem ér a végzeted.
Többet vagy a padlón, mint talpon
Eltaposnak akkor is ha nem akarod
Ez egy beteg kor, ahol élve vagy halott.
Minden hiába
Élőhalottként küzdesz a semmiért
ami egy álom a jobb létért
Mégis téged öröm ritkán ér
Csak menetelünk a célunk felé
De kevés az időnk, és sok az ellenség
Csak menetelünk, amíg a vég utol nem ér
Minden hiaba
Ezért hát, dögöljön a gazdag
és dögöljön a szegény, mert
Itt egymás ellen küzdünk húgyért, szarért.
Mert itt úgyis megdöglik majd minden lélek
És hat láb mélyen nem számítanak az évek
Nem számít hogy mennyi volt a pénzed
Az élet mellet nem szólnak már épp ész érvek.
Itt minden hiába
Mert hat láb mélyen rájössz:
Milyen kemény volt.
Hat láb mélyen rájössz:
Milyen értelmetlen volt ez az élet!