Untitled

Egyedül magányosan vagyok most a világban

Még egy hosszú Út vár Rám

A testem fekszik,

de az elmém szabadon szàll

Ami indulása előtt csak Rád vár.

A kapu még nyitva áll

Végre megjöttél,

én ezt vártam

( a szívem kalapál)

De látom Te nem örülsz

a szemed könnyben áll

Nem szólsz!

Csak nézel Rám, bután

Nem tudom hogy tetszek-e még,

vagy haragszol talán

De ez biztos hogy nem a Te hibád.

Én vagyok hülye,

Te pedig az aki voltál,

aki engem soha nem utál

Eljött az idő.

Sajnos búcsúznom kell.

NEKEM INDULNOM KELL!

De ne félj!

Te Mindig Velem leszel

Csak kérlek soha ne felejts el!

Nekem tényleg indulnom kell

Igen.

Oda fel

Sűrű holdvilágtalan éj szállt le,

elnyelte a csillagokat

Te ott maradtál egyedül,

ahol a hangok is elcsuklanak

Ott hangok is némák maradnak

Én még nézlek Téged,

de Te nem láthatsz már

Egyedül vártál Rám az új házamnál,

Emlékszem nagyon sírtál

Az új házamnál…

ott az én Síromnál