[Verze 1]
Úgy beszéltél, mintha könyvből olvasnád,
Pont azt mondtad, amit hallani akarnánk.
De minden szó mögött csak árnyék állt,
Most már látom, csak szerepet játszottál.
[Pre-refrén]
Másokat még lehet, hogy becsapsz,
De én már nem hiszek a hamis maszk alatt.
Nem maradt semmi, amit el tudnál venni,
Én már nem vagyok az, akit meg lehet törni.
[Refrén]
Boldogulj, ahogy tudsz,
Rólam többet nem hallasz,
A neved már csak múlt,
És többé nem hat rám a harag.
Hazugság volt minden szavad,
De most már én vagyok az, aki szabad.
Túléltem, és továbbálltam,
Te maradsz ott… egy lezárt drámában.
[Verze 2]
Tükör előtt próbáltad el a mondataid,
Annyi arcod van, már nem számolom, hányig.
De én nem leszek többé célpont,
A szívem zárva, az ajtót becsuktam pont.
[Pre-refrén]
Játszhatod a szentet más előtt,
De én láttam, ki vagy, mikor nem figyelt a közönség.
Nekem már nem kellenek kifogások,
Az igazság szabaddá tett, elengedlek, barátom.
[Refrén]
Boldogulj, ahogy tudsz,
Rólam többet nem hallasz,
A neved már csak múlt,
És többé nem hat rám a harag.
Hazugság volt minden szavad,
De most már én vagyok az, aki szabad.
Túléltem, és továbbálltam,
Te maradsz ott… egy lezárt drámában.
[Bridge]
Nem gyűlöllek, csak nem érdekel,
Amit tönkretettél, már nem fáj nekem.
A lelkemben most csönd és erő van,
És te csak egy emlék vagy… por a szél alatt.
[Utolsó refrén – nagyívű hangszereléssel]
Boldogulj, ahogy tudsz,
Rólam többet nem hallasz,
Nem sírok már utánad,
Ez a záróakkord, a végszavad.
Hazugság volt minden szavad,
De most már én vagyok az, aki szabad.
Túléltem, és újra kezdtem,
Te meg ott maradsz… a régi rendszerben.