Te vagy az otthonom

(Versszak 1)

Amikor nézlek, megáll az idő,

A világ zajától te vagy a menedék,

Szemedben ott a holnap, és benne én,

Melletted végre minden értelmet nyer rég.

(Refrén)

Te vagy az otthonom, ha fúj a szél,

A csendes ölelés, mi mindig elkísér,

Szívem ritmusa csak érted él,

Te vagy a mindenem, és ez nem is kérdés már rég.

(Versszak 2)

Nevetésed fény, ha sötét az ég,

Egy mosolyod elűzi a gondok fellegét,

Minden nap veled egy új remény,

Egy örök dallam, amit csak ketten értünk rég.

(Refrén ismétlés)

Te vagy az otthonom, ha fúj a szél...