Örökre Bennem Élsz

Ma újra érzem illatod a szélben,

Egy régi dallam súgja, nem tűntél el.

A mosolyod még most is bennem él,

Anyám, te voltál a fény, a végtelen remény.

Oly sok év, de a szív nem felejt,

A csendben hallom még a szavaidat.

Ha lehunyom a szemem, ott vagy velem,

Az érintésed még mindig itt maradt.

Örökre bennem élsz,

A szél viszi tovább a hangod,

A napfényben látom az arcod,

Minden mosolyban ott vagy te.

Örökre bennem élsz,

A szívem őrzi minden percben,

És ha néha fáj a csend,

Tudom, te vagy a fény a lelkemben.

Emlékszem, ahogy nevettünk az éjben,

Minden könny után te voltál az erő.

Tudom, annyit adtál, hogy élhessek,

S magad mögé tetted minden álmod, hogy megszülethessek.

Most már tudom, mit jelent a szeretet,

Te tanítottad meg, hogy mi az élet.

És bár messze vagy, nem tűntél el,

Mert a szívembe élsz, örökre, édesanyám.

Örökre bennem élsz,

A szél viszi tovább a hangod,

A napfényben látom az arcod,

Minden mosolyban ott vagy te.

Örökre bennem élsz,

A szívem őrzi minden percben,

És ha néha fáj a csend,

Tudom, te vagy a fény a lelkemben.

Ott vagy a hajnalban, mikor fény születik,

Ott vagy a szélben, mikor az erdő zenél.

Nem múlik el az, mi bennünk él,

Mert te vagy a szeretet, ami soha nem vész el.

Ma újra érzem illatod a szélben,

És tudom, nem tűntél el soha.

Mert örökre bennem élsz,

Anyám, te vagy az otthon, a lelkemben a fény.