1. versszak
Egész évben cipeltünk
Szavakat, amik tanítottak,
Álmokat, amik estek,
És új utakat mutattak.
Öröm és kihívás
Egy úton kéz a kézben,
Most mind megáll egy pillanatra
Az év végének fényében.
Pre-Chorus
Ma nem futunk tovább,
Nem kérdezünk miért,
Csak hallgatjuk a szívünk,
Ahogy végre megért.
Refrén
Most elcsendesül minden bennünk,
A zaj lassan elhal,
A szívünk fellélegzik végre,
És a szeretet marad.
Ma csak a pillanat létezik,
Nem a tegnap, nem a holnap,
Egy gyertya fényénél tanuljuk újra,
Hogy hinni mindig szabad.
⸻
2. versszak
Minden seb tanított,
Minden könny erő lett,
Minden érzelem formált,
Minden búcsú többet tett.
Az élet sodort elénk
Ezernyi jelet, csodát,
És ma hálás vagyok mindenért,
Amit kaptam, amit adtam tovább.
Pre-Chorus
Mert ami fájt, az nevelt,
Ami elveszett, utat mutatott,
És most a lelkem helyére kerül,
Ahogy a csend megnyugtatott.
Refrén
Most elcsendesül minden bennünk,
A múlt súlya lehull,
Megbocsátunk, elengedünk,
És a szív új fényt tanul.
Ma csak a pillanat számít,
Egy érintés, egy szó,
Hogy újra merjünk boldogok lenni,
És hinni abban, ami jó.
⸻
Híd (Bridge)
Az idő megy, nem vár meg senkit,
Gyorsabban fut, mint hinnénk,
De minden nap ajándék,
Ha jelen tudunk benne lenni még.
Ezért ma megbocsátunk,
Ezért ma esélyt adunk,
Ezért választjuk a szeretetet,
Mert élni így tudunk.
(csendes vokál, harangok, száncsengők finoman)
Refrén
Most elcsendesül minden bennünk,
És a fény bennünk marad,
Egy tiszta lappal indulunk el
Egy újabb hajnal alatt.
Ma újra hiszünk, újra bízunk,
Újra építjük az utat,
Mert az ünnep nem más,
Csak amikor a szív hazatalál…
És a szeretet megmarad.
Outro
Csak a szeretet…
Csak a szeretet marad.
Moneth
