Bushi és Roxi

Tizenegy éve, hogy együtt vagyunk,

szeretünk, veszekszünk-de mindig maradunk.

öt éve mondtuk ki, hogy igen,

azóta nött a baj és a szerelem.

Az esküvőnk szép volt, meghitt, kerek,

A menyasszony ragyogott..míg be nem csiccsentett.

Nem pezsgő, nem bor vagy pálinka,

egy jó kis gin-tonik és beestem a házba.

Balázs fűrdője látta az est végét,

Mert a menyecske ott adta elő a mélyét.

De Bushi türelmes, nem szól csak néz,

És megfogja kezem, ha inog az ész.

Azóta jött Bogyó, kis Zolikánk,

ki néha angyal, máskor meg hurrikán..

De együtt nevelünk mégha őrület is,

kis család maradunk a Bá-val itt.

Szóval köszönöm,hogy vagy

hogy vagyunk, hogy lett,

hogy tizenegy éve nem hátráltál meg.

Öt éve lett hivatalos, de tudjuk mit jelent,

Törvényileg lánykérés ez már akkor sem ment.

S ha kérded újjra igent mondanék?

Nem csak mondanék-ordítanék!