Furcsa éj

[Verse 1]
Álomittas házak dőlnek
Fáradt falak lélegeznek
Szürke utcák kérges kövén
Egy söröskocsi csúszik szelíden
Alja súrolja a port még
Rákoppan a tegnap s a holnap
Üvegekben rekedt délután
Rázódik a kanyarok alatt
[Chorus]
Furcsa éj
Álmos csengő kering a házak közt
Csorog az idő
Mint sörhab a térkövön
Furcsa éj
Elbújt minden szó a redőny mögött
Csak a kocsi zörög
És lassan rám dől ez a furcsa éj
[Verse 2]
Néptelen járdán árnyék szalad
Kabátban a sietség liheg
Kifordult gallér
Csukott arcok
Nézik a semmit
Mégis menni kell
Csendben csengő csilingelés
Árva dallam lép a lábam elé
Mintha hívna
Mintha kérne
Maradj még
Ne érjen véget
[Chorus]
Furcsa éj
Álmos csengő kering a házak közt
Csorog az idő
Mint sörhab a térkövön
Furcsa éj
Elbújt minden szó a redőny mögött
Csak a kocsi zörög
És lassan rám dől ez a furcsa éj

Hungarian alt-pop ballad, intimate male vocals over mellow electric piano and brushed drums; verses stay hushed and close-mic’d, chorus opens with airy pads and soft bass swells, subtle reverse reverbs and distant bells to echo the “csilingelő” vibe, final repeat strips to vocal and keys for a fragile fade-out