(1. versszak)
Volt egyszer egy kisfiú, szeme tiszta ég,
Világa csupa csoda, hol a jó mindig él.
Mesékben élt, ahol sárkányt győz a hős,
És minden rossz eltűnik, ha a szív erős.
Nem értette még a felnőtt szavak súlyát,
Csak a játék örömét, a gondtalan nyarat.⁶
(2. versszak)
De ahogy nőtt, a fátyol lassan fellebbent,
Látta, hogy a mosoly mögött könny is megjelent.
Hogy a szép szavak mögött néha hazugság bújik,
És a felnőtt játszmákban a szív is elszürkül.
Érezte, hogy a világ nem csak fény és dal,
Hanem árnyék is vetül, és sok a fájdalom.
(Refrén)
Ó, felnőtt világ, miért vagy ilyen rideg?
Hol van a tiszta ég, a gondtalan nevetés?
Nem akarok én felnőni, ha ez a sorsom,
Inkább maradnék kisfiú a mesékben otthon.
(3. versszak)
Figyelte a szülőket, a rohanó embereket,
Hogy a pénzért harcolnak, és elfeledkeznek.
A boldogság apró morzsáiról, a pillanatról,
Csak a holnap számít, és a múló hatalom.
És látta, hogy a szeretet elkopik,
A szürke hétköznapokban.
(4. versszak)
Megértette, hogy a szavaknak ereje van,
De a tettek gyaktan mást mutatnak, mint a szavak.
Hogy a „mindig” és a „soha” csak üres ígéret,
És a bizalom törékeny, mint a jégvirágos élet.
És a szívében egyre nőtt a szomorúság,
Hogy a gyermeki álom lassan csak emlék már.
(Refrén)
Ó, felnőtt világ, miért vagy ilyen rideg?
Hol van a tiszta ég, a gondtalan nevetés?
Nem akarok én felnőni, ha ez a sorsom,
Inkább maradnék kisfiú, a mesékben otthon.
(5. versszak)
Kérdezte magától: miért kell felnőni?
Miért kell elveszíteni a tiszta örömöt?
Miért kell látni a rosszat, a sok igazságtalanságot?
És miért kell elfeledni a gyermeki ártatlanságot?
Egyre jobban vágyott vissza a régi időbe,
Amikor még nem látta a világ sötét oldalát.
(6. versszak)
És elhatározta, hogy ő másképp fog élni,
Nem hagyja, hogy a világ elvegye a szívét.
Megőrzi a csodát, a tiszta tekintetet,
És keresi a jót, még ha nehéz is lesz.
De a félelem ott motoszkált a lelkében,
Hogy a felnőtt lét elnyeli majd őt is, csendben.
(Refrén)
Ó, felnőtt világ, miért vagy ilyen rideg?
Hol van a tiszta ég, a gondtalan nevetés?
Nem akarok én felnőni, ha ez a sorsom,
Inkább maradnék kisfiú, a mesékben otthon.
