„Egy szív dobban”
(1. versszak)
Annyi szín, annyi arc,
De belül mind ugyanaz a harc.
Egy kis fény, egy kis remény,
A szeretet mindent elér.
(Pre-refrén)
Ha kezed nyújtod, én is adom,
Együtt erősebb a világ nagyon.
Nem számít, ki honnan jött,
A szív az, ami mindent összeköt.
(Refrén)
Egy szív dobban minden emberben,
Ha szeretünk, nincs határ se, semmiben.
Fogd meg a kezem, ne félj, ne hagyj el,
Együtt vagyunk, s a fény bennünk él fel!
(2. versszak)
Van, ki más, s van, ki fél,
De az elfogadás mindent szebbé tesz még.
Ha látod bennem az embert,
A világ is egy kicsit jobb lehet.
(Pre-refrén)
Ha kezed nyújtod, én is adom,
Együtt erősebb a világ nagyon.
Mert nem a szó, a tett mutat,
Hogy bennünk él még a szeretet hangja.
(Refrén)
Egy szív dobban minden emberben,
Ha szeretünk, nincs határ se, semmiben.
Fogd meg a kezem, ne félj, ne hagyj el,
Együtt vagyunk, s a fény bennünk él fel!
(Híd)
Nem kell több fal, csak híd,
Ami két lelket összehív.
Mert a szeretet gyógyít,
És mindent túlél, ha szívből hív.
(Záró refrén)
Egy szív dobban, hallod-e már?
Együtt vagyunk, s ez erőt ád.
Nem számít, ki vagy, honnan jössz,
Ha szeretsz, a világ szebb lesz! ❤️