Honfoglalás Flow

Lópaták verik a port

Vér a porban, szél a tón

Ősök hangja benn a fejben

Jön a nép, és jön a szó (hé!)

Átléptük a hegyet, a sóhajt, a sztyeppét

Út helyett emlék, térképet a sebek égtek

Füstölt hús, üst fölött a gőz

Tűz mellett eskü, hogy lesz helyünk föld

Csillag volt az iránytű, nem acél

Gyerekmese lett a harcból, de akkor az életért ment a tét

Táltos suttog, kard a markomban

Ha nem ismered a múltat, miért szólsz a harcomba?

Folyók neveit tanultuk kimondani

Tisza, Duna – itt fogunk maradni

Nyereg a párna, az ég volt a sátor

Az első ima: "Itt lesz a házunk" – látod?

Honfoglalás flow, ősi a szó

Vérvonal bennem, a ritmus a ló

Nem legenda, ez a családi dosszié

Ősök árnya áll mögöttem, mikor jössz felém

Honfoglalás flow, árkon-bokron át

Nemcsak kard, és nemcsak csatakiáltás

Ez az út, ami belénk égett rég

Ha kérded, ki vagyok – ez a föld felel még

Kapu alatt rozsdás címerek

De mögötte ugyanaz a düh, ugyanaz az ének

Falvak, várak, kormos kövek

Az idő átír mindent, de a név marad, örök

Ősfűben futottunk mezítláb nyáron

Most cipőkben tapossuk a metrót, álmom

Ugyanaz: keresni otthont, teremteni rendet

A történelem könyvben csak sor vagy, de bennem egy sebet tett

Mondják: "nomád", mintha átok lenne

De a vándor tudja, mit ér egy terített szeglet

Egy asztal, kenyér, egy közös nyelv

Ahogy apám szitkozódik, az is történelem

Ha lehunyom a szemem, látom a menetek sorát

Bekötött ló, gyerek a nyeregen, anyja karja fonja át

Nem dicsőség, ez szükség, ez túlélés volt rég

A rap csak új nyereg, ugyanaz a mély igény

Honfoglalás flow, ősi a szó

Vérvonal bennem, a ritmus a ló

Nem legenda, ez a családi dosszié

Ősök árnya áll mögöttem, mikor jössz felém

Honfoglalás flow, árkon-bokron át

Nemcsak kard, és nemcsak csatakiáltás

Ez az út, ami belénk égett rég

Ha kérded, ki vagyok – ez a föld felel még (hé!)