Már nem fáj

Cím: Már nem fáj

*(Verse 1)*

Mondtad, örökké, de csak játszottál,

Törött szívem fölött királylányt játszottál.

Színpad volt az élet, te főszereplő,

Én meg háttérzaj – mégis belőlem éltél, nő.

Eltűntél, mint a füst az éjben,

De nem hagytam ott magam a régi képen.

Vérrel írt neved lekaparva falról,

Most nevetsz mással, de én már nem hallom.

*(Refrén)*

Már nem fáj, csak tanít,

Nem gyűlöllek, csak már nincs mit.

Szétégtem, de most új tűz hajt,

Nem vagy többé az, aki visszatart majd.

*(Verse 2)*

Túl sok hazugság, túl kevés bocsánat,

Te addig játszottál, míg mindenki másnak lát.

Most magaddal alszol, nem a lelkiismereteddel,

Én meg új ritmusban, tiszta fejjel kelek fel.

Ez nem bosszú, csak versbe írt emlék,s

Nélküled is tudok élni – sőt, már élvezném.

Megköszöntem mindent, amit elvettél,

Mert nélküled lettem az, aki lenni mertél.

*(Refrén ismét)*

Már nem fáj, csak tanít,

Nem gyűlöllek, csak már nincs mit.

Szétégtem, de most új tűz hajt,

Nem vagy többé az, aki visszatart majd.