Ha volna két életem

Melletted minden reggel

vidáman ébredek fel,

s könnyűnek érzem mindenem.

De néha egy hang a szívemben

új útra szólít engem.

Talán nem érted meg sohasem, hogy

nem tudom, mit tegyek.

Nem tudom, hogy legyen.

Miért is nem lehetek egyszerre két helyen?

Ó-ó-ó, Istenem, miért nincs két életem?

Mennyivel könnyebb volna,

hogyha két életem volna.

Egyet örökre odaadnék neked.

A másik szabad lenne,

minden nap szárnyra kelne,

s mindenkit szeretne, akit lehet.

Ha volna két életem, tudnám, amit ma nem.

Bár volna két életem, hinnék mindenkiben.

Ó-ó-ó, Istenem, miért nincs két életem?

Hogyha két életem volna,

az egyik gyengéd volna,

Magadhoz láncolhatnád.

De a másik örök volna,

s ha a világ elpusztulna,

akkor is tovább lobogna.

Ha volna két életem, nem fájna semmi sem.

Bár volna két életem, nevetnék mindenen.

Ó-ó-ó, Istenem, miért nincs két életem?

Úgy fáj, hogy nincs két életem.