[1. versszak]
Életre szóló tervek, évek óta bennem élnek.
Minden sora egy álom, amit a szívem felfedezne.
Van rajta távoli város, ismeretlen táj,
És egy út, ahol végre nem számít, mi vár.
Felírva minden, amit egyszer látni kell,
Amitől a szívem gyorsabban ver majd fel.
Nem akarok többé csak tervezni tovább,
Ha van még előttem út, hát indulok hozzád.
[Refrén]
Ez a bakancslista, az életem könyve,
Vissza nem jön többé minden kihagyott perce
Meg akarom élni, amitől megdobban a szív,
Mert az élet csak egyszer szól és csak egyszer hív.
Fel a hegyek csúcsára, le a tengerhez,
Oda, ahol az ember maga ura lesz.
Ha minden álmom egyszer mögöttem marad,
Akkor mondom majd: megérte minden pillanat!
[2. versszak]
Látni akarom, ahogy korán felkel a nap,
Egy idegen parton, ahol senki sem ismer engem majd.
Repülni egy gépen a felhők felett,
És megérinteni azt, amitől féltem eleget.
Táncolni hajnalig egy ismeretlen helyen,
Nevetni hangosan, gondok nélkül, fesztelen.
Megtenni mindent, amit tegnap még nem mertem,
És kimondani végre: ezt az életet én nyertem!
[Refrén]
Ez a bakancslista, az életem könyve,
Vissza nem jön többé minden kihagyott perce
Meg akarom élni, amitől megdobban a szív,
Mert az élet csak egyszer szól és csak egyszer hív.
Fel a hegyek csúcsára, le a tengerhez,
Oda, ahol az ember maga ura lesz.
Ha minden álmom egyszer mögöttem marad,
Akkor mondom majd: megérte minden pillanat!
[bass guitrar riffles ]
[Bridge]
Nem holnap, nem majd egyszer,
Most kell élni, amíg teli van erővel a lélegzet.
Mert egyszer elfogy az szusz, elcsendesül a világ,
Hát írjuk tele együtt az életünk összes lapját!
[Refrén]
Ez a bakancslista, az életem könyve,
Vissza nem jön többé minden kihagyott perce
Meg akarom élni, amitől megdobban a szív,
Mert az élet csak egyszer szól és csak egyszer hív.
Fel a hegyek csúcsára, le a tengerhez,
Oda, ahol az ember mag ura lesz.
Ha minden álmom egyszer mögöttem marad,
Akkor mondom majd: megérte minden pillanat!
[Outro]
Ez a bakancslista, nem várok tovább,
Ma akarom látni a világ összes csodáját.
Minden egyes álmot a kezembe veszem,
Amíg csak dobban bennem, addig útra kelek.
Fel a hegyek csúcsára, le a tengerhez,
Oda, ahol minden másodperc emlékké lesz.
És ha egyszer elfogy előttem kaland.
Mosolyogva mondom: ennyiért megérte minden pillanat!