Hiányod

Az éjben halkan suhanó elveszett illúzió

Emlékek rólad és rólam

Mond miért lett így

A nevetés vizhangzik a síri csendben

Ahogy a múlt köddébe

Veszünk mi ketten

játszótéri álmokat kergettünk

Ahogy a gyermekkori szerelmet kerestük Mi oly tiszta és igaz

Mint az a pillanat

Mikor karomban tudtalak

Hiába a múlt köde És ezer gonosz árnyék

Nem tompul az érzés

Te vagy minden szívverés a létezés

Érinthetnénk az eget

Kézen fogva te és én

Együtt a csillagokig repülnénk

Mond miért nem lehet így?