Untitled

Kibéleltük szeretettel,

s benne olyan jól vagyunk!

Jöhet a tél, jöhet a fagy,

mi egymástól olvadunk.

Lehet zord a külvilágunk,

ha megóv egy kis család,

akkor nem kell a csillogás,

vagy fényűző kacsaláb!

Sok kastély kong ürességtől,

hiányzik a szeretet,

nincs mosoly és nincs ölelés,

ami adjon meleget.

A szeretet, mint a kályha,

szív mélyéből melegít,

így hát könnyebb átvészelni

a világ zord teleit.

Összebújva és szeretve,

átmelegszik a szívünk,

a szeretet erejében

talán épp ezért hiszünk!