Kinek múlja vissza húzza
Láncra vert lélek útja
Feltekint a plafonra
Ablakból szűrődő fénycsóva
Felé nyúl de nem leli
Mázsás lánc nem engedi
Földre húzza a megbánás
Nincs mellette senki más
Szenved emléke börtönében
Saját maga tükrében
Nincs nappal nincs éjjel
Nincs egy bíztató jel
Elfogadás mi megoldás
Múlt nem lessz más
Megtisztulás léleknek
Rabság vasai leesnek
Nem húzza a földre újra
Sorsa fordul jobbra
Megbánás rácsai eltörnek
Kilépve onnan fényes termek
Meglátja a remény színét
Megleli igaz hitét
Rátalál útjára
S nem néz vissza a fogságra