Untitled

Néha egy helyben állnak a percek,

olyan céltalanul, tétován

néha nem tudom merre is menjek,

hol találsz majd rám

néha nyugtalan a lelkem és félek,

hogy nem mondhatom el,

azt hogy, nélküled semmit sem érek

pedig csak bennem létezel

tudom jól szerencsés vagyok,

hiszen annyi szépet kaptam

bárhol legyek, bármilyen színpadon

veled vagyok gondolatban

és te itt vagy velem minden dalban,

az arcod látom minden arcban,

két karod az oltalom,

az ölelés mi meg véd

tudom:

mindig vártam rád,

ezért éltem,

hogy legyen egy dal ami én vagyok,

ha már nem leszek